2014. június 20., péntek

Kelta

Elvileg ide  - a cím kötelez(ne) - válogatott dolgok kerülnek fel. Ez most szerintem ellenpéldának van...


 A Photoshop és a megfelelően beállított fényviszonyok sokat segítettek...





...nem lett jó, na...







Jól kitaláltam, de a végeredménnyel nem vagyok elégedett. Mondjuk ha nem akácból próbáltam volna elkészíteni...

Ezek szerint népi fafaragó se lesz belőlem...

2014. június 18., szerda

Redheart fülbevaló avagy az élet, a világmindenség, meg minden*

...az úúúgy volt, hogy valaki (akinek erősen vicces e-mail címe van) kért tőlem egy fülbevalót. Tigrisfából.
Egy picike, bedugós fülbevalót. A részleteket is megbeszéltük, személyesen (nem csak az e-mail címe vicces). Úgy választotta ki a fát.
Miután megnéztem mit tehetek, megírtam neki, hogy olyan piciben a tigrisfa mintája nem jön ki, csak a világosbarna szín látszik majd. Redheartból viszont szép lenne.
Csináltam is két izét, hogy lássa. Ha kő lenne - féldrágakő, vagy tán egészen az...ööö...izé... - akkor cabochon lenne a neve, de mert fa... szóval ilyen kis félgömböcskéket. (És itt szólok, minden összefügg mindennel, mint majd kiderül.)


...azt mondta, jó lesz. És hogy milyen foglalata legyen? Aminek kis pereme is van, lehetőleg.
- Azt valahol vennem kell, majd elmegyek és nézek.
 És úgy is lett. Mentem, mendegéltem és a második boltban találtam is, némi eladói segítséggel.


...összesen ebben az egy méretben volt. (Ez lényeges az összefüggések miatt.)
Aztán hazahoztam, és belepróbáltam a fákat:


Neeem! Ennyire nem tudhatok! :D


...biztos össze vagyok hangolódva az univerzummal, vagy mit tudom én...




* innen származik a címben szereplő kifejezés. Remélem, ez még nem ütközik szerzői jogi izékbe.

2014. június 15., vasárnap

Emberekről, orsókról, viselkedésről. (Vigyázat, hangulati elemeket tartalmaz!)

 Mindenki szereti az egyedi tárgyakat. Sokkal jobb egy olyan valamivel dolgozni, amihez valami személyes pozitív érzelem társul.
 ...és most képzelj el egy találkozót, ami arról szól, hogy az emberekkel megismertessék a gyapjút és annak felhasználhatóságát, megszerettessék velük ezt a természeetes anyagot és ahol többek között fonás bemutató is zajlik. És képzeld el, hogy erre a találkozóra én is elmegyek, és a bemutatóhoz - na meg hogy az érdeklődők ki tudják próbálni, milyen is az - készítek néhány orsót is. Főleg, mert aki a bemutatót tartja, ő is ezeket szereti.
A sok kíváncsiskodó közül többen ki is próbálják a gyapjúfonást. Több-kevesebb sikerrel. És mivel minden orsó különbözik egymástól, esetleg több orsóval is. Van amelyikkel nem boldogulnak, van amelyikkel egész jól.
...és megtalálják azt, ami abszolút kézreáll nekik. Meghozza a kedvüket, és ott, a találkozón hosszú félórákat töltenek el az orsót pörgetve. Megszeretik a kézifonást. (A rokka elsőre kicsit drága... az talán majd később jön.) És meg is szeretnék tartani az első orsójukat.
Ebben az esetben mi a helyes?
1. A feldobódott illető megveheti az orsót
2. Felajánlok neki egy teljesen másfajta, gyári, sorozatban gyártott másikat.
Szerinted?
...mindez tisztán elméleti síkon*...







* Az itt leírt dolgok a képzelet művei. Aki bármilyen hasonlóságot fedez fel megtörtént eseményekkel, az vessen magára. Úgy kell neki! :P

2014. június 14., szombat

"Biszdoly" (Orosz Rulett)


Egy teljesen ártatlan megjegyzés ihlette ezt az orsót.









...és ha esetleg túl könnyű lenne valamilyen feladathoz...


...akkor le lehet súlyozni. Szabvány .38-as lőszer megy bele :)
(Vigyázz az egyensúlyra!)

És tényleg, megint doboz, megint mánia

 ....mert nehogy már megsérüljön szállítás közben!



És itt van pár kép a tárgy meglepett tulajdonosáról (és ihletőjéről), az átadás pillanataiban:

 

Szerintem örült neki. :D


2014. június 13., péntek

A három sápatag

Alap orsók, gyertyán tárcsával.




Ezeket most semmivel sem kezeltem le. Se olaj, se viasz, se semmi.
Az új gazdájuk majd eldöntheti, mit szeretne velük kezdeni. Festheti, pácolhatja, szinezheti, rajzolhat rájuk, vagy végső esetben hagyhatja akár így is.
Különben kevés fehérebb fafajta van, mint a gyertyán.

Kistigris No.02

Végül is, semmi különös nincs ebben az orsóban. Csak azért mutatom meg, nehogy azt higyjétek, lazsálok...













25 gramm, tigrisfa tárcsa, vékony bükk szár (6 mm).

Azt hiszem, nem lesz már túl sok ilyen. Lassan elfogynak ugyanis azok a kiszerelt PC billentyűk, amikből kinyerem a kampóhoz szükséges acéldrótocskát...

2014. június 12., csütörtök

Fekete-fehér...

...és nem csak a Mikiegér.
Most picit rendhagyó módon egyszerre két különböző orsót mutatok.

Ébenfa tárcsa, bükk szár
Gyertyán tárcsa, pácolt szár
 Ami közös bennük az a színkombináció. mondjuk az ébenfáshoz stílusosabb lett volna elefántcsont szár (Ebony and Ivory) de azért nem várhatjátok el, hogy elmenjek Afrikába és kicsináljak érte egy egész elefántot. Na meg utána a haverjait, akik próbálnának bosszút állni érte...
...különben is, környezetvédelem van, vagy mi.*



A bal oldali 58 gramm, a másik - pedig csak öt centis a tárcsája és egész vékony a szára - 42.
Egyébként az ébenfa annyira nehéz, hogy elsűllyed a vízben. Épp ezért ne fonj vele tó- vagy folyóparton, mert ha beleejted, akkor sosem találod meg többet.


(A képek csalókák, nem mérethűek az orsók)



* Az elefántok már eleget szívtak így is, például a billiárd feltalálása miatt...

Ében

Vettem egy darab ébenfát.


Gyönyörű, hibátlan darab. Nem hiába - egy hangszerboltból rendeltem. Hegedű, egész pontosan viola fogólapnak árulják.
Csak meg ne tudják, hogy milyen "alantas" célokra szeretném használni...
  És hogy miért hangszerbolt? Mert ez a 35x5x1,5 centis fa ott csak háromezer-párszáz forint. Ugyanez egy fatelepen sokkal drágább. Ki érti ezt?

Redheart szett





...először is alapanyag kell. Majdnem mindent fel lehet használni.







Nagyjából kivágom a formát...



...picit reszelgetem, csiszolgatom és...

A felső ovális darabot gyűrűbe foglalja az ügyes tulajdonos

 









Nem tudom, mi ez, de mintha kicsit doboz- és csomagolásmániás lennék...

Szállításra előkészítve

2014. június 8., vasárnap

Orsó, anno...



Ez a szép vonalú kéziorsó a mellett, hogy a háziasszony szorgos kezét dícséri, a háznak is díszévé válhat.




Az almafa örv és a pácolt szár színe csinosan illeszkednek egymáshoz.







A szépségnek azonban ára van. Szép a mintája, de az ezt adó csomó sokkal tömörebb, mint a többi rész, ettől erősen kiegyensúlyozatlanná válik az egész.
Ha csak egy "közönséges" tárgyról, pohárról, tányérról, bútorlábról lenne szó, ez nem számítana, de egy orsónál a pontos forgás eléggé fontos.



A tárcsa alján a kiegyensúlyozáshoz szükséges könnyítések láthatók.





Bükk szár, almafa tárcsa. A szár pácolva, majd az egész viasszal kezelve.

2014. június 6., péntek

21 gramm

...persze nem "úgy"...


A bal oldali tigrisfa és felsőtárcsás. A jobb szélső alsótárcsás és amaranth.
...az majd lila lesz nemsokára.

...középen meg egy olyan látható, ami alsó- és felsőtárcsásként egyformán használható...

...egyébként diófa tárcsája van.


És mindhárom pontosan 21 grammos.


Hm... Paribanun kívül ugyan senkit sem ismerek, aki ilyen pici orsókkal dolgozik, de sebaj... :D

Kockulás 5: Dibetou (meglepő módon)

...és egy apró barackfa gyűrű...








...élőben szebb...

2014. június 4., szerda

Nem mind orsó, ami...

...szóval, nem csak orsók készülnek. Pihenésképpen..


...ez jött le a gépről.



...persze, kapásból megkaptam, hogy "kanopusztartó" mint a múltkor.... :D

(Ez egyébként akác...alkalmatlan eszközökkel, alkalmatlan fából... így izgalmas...)