Bükk orsók

(...nem mitha a többség nem abból lenne...)
Ismét megrendelés, ismét két orsó, ami bemutatónak, kipróbálásra készült. Megint prototipusok.

A vékonyabbik inkább egyszerűbb (sorozatgyártásra való...pfff...), és könnyű - huszonpár gramm - míg a vastagabb az díszesebb (közben majd' hatvan gramm). Mindkettő szépen pörög.
Egyik sem kapott semmiféle felületkezelést, ez igény szerint pótolható.

Kókusz orsó

...csak hogy valami egzotikus is legyen mára.

Ehhez a kis 11 grammos orsóhoz Bucilla adta a szárat - eredetileg evőpálcika, valami pálmaféléből - és a hátteréül szolgáló gyapjút is. (És a kész tárgy is az övé cserében, ahogy megbeszéltük, amennyiben igényt tart rá.)
Valami anyagában hozzáillőt kerestem hozzá tárcsának. Volt itthon némi kókuszdió-héj...

Eddig nem tudtam, milyen a kókuszdió lecsiszolva, de nagyon megtetszett. Fényes, sima, csillogó... Kár, hogy olyan vékony, és ezért erősen korlátozott, hogy mit lehet belőle csinálni...

Utóirat: Bucika mondta, hogy a gyapjú spanyol merínó fehér és sötétszürke összekártolva.

Megint orsó, mi más

36 fok, reménytelen hőség. Ez készült mindenféle maradékból.

54 gramm. Még jó, hogy nem a Celsius ennyi....

Orsó

...valamiért alkotói válságban vagyok. Sokkal szebbet szerettem volna, másfajta technikával, csak ma semmi sem jött össze. Szóval egy ilyen klasszikus darab lett inkább...
Különben 44 gramm.

Csomagolás másképp :D

...az úúúúgy vooolt, hogy...

...megtetszett a kis pörgettyűm...

...és megkért, hogy csináljak neki is egyet.

Miután elkészült, valahogy be kellett csomagolni. Elkezdtem egy dobozkát, de nem volt megfelelő papírom a bevonásához.

Ezért arra gondoltam, becsomagolom máshogy :D

"Valóság meghatározására csak korlátozottan alkalmas"

Pszt! Valójában ez a Grál.

Tényleg csak csomagolás!

Arm-harm

Az van, hogy egy balkezes mindenféle sérüléseknek van kitéve a jobbkezes gépek között...

...igen, megint az eszterga. Mostmár tényleg valami burkolatot kéne rá szerkesztenem.
Ám megérte, amint a következő bejegyzésből kiderül majd.

Retro

Metro 2033

Talán fényképeket is fel fogok tölteni ide... talán, majd meglátom. Addig is, itt van ez:

...és pörög...

...csak hogy tudhassam, hogy mi az álom, és mi a valóság...

Persze, valójában így néz ki:

(tölgy, Ø35 mm, 30 mm magas)

Link

 Ahogy nézegettem a blogstatisztikát, észrevettem egy furcsa címet, ahonnan több látogató érkezett/érkezik. Furcsa azért volt, mert az eleje határozottan nem az én blogom címe, de rákattintva mégis az egyik bejegyzésem jelenik meg. Nem az volt ugyan működésem csúcspontja, de ha ez kell a népnek...
 Azért megnéztem azt az oldalt... Linkgyűjtemény.
Nem tudom, jó-e vagy rossz, szerintem leginkább hirdetési oldal és a linkekkel csak nézettséget növel - de legalább az enyémet is.
...majd legfeljebb én is teszek be reklámot valahová...

Hímnem-nőnem

...csak épp más sorrendben.

Kapcsolódva egy másik hasonlóhoz, ő lett a párja:

Nő és férfi - éppen kissé fejetlenül viselkednek

Garp J. szerint a világ az alakja hasonlít ehhez a klasszikushoz (ami természetesen megtisztelő ;) ).



...a szinek legalábbis biztosan

Hagyaték 02.

Egy réges-régi, apró tárolódoboz.

 A fáját (szilva) közben, az idők során kissé megették a hangyák, de erről már írtam valahol.

Ha nem fáj, nem is élvezem

...ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, meg hasonló okosságok.

Szóval, nagy ügyesen hozzáértem a forgó tokmányhoz.
Szerintem azért megérte - a kész tárgy a következő bejegyzésben lesz látható...

Tulipán-orsó

...csak mert kivétel nincs (akkor erősítené a szabályt és azokat meg nem szeretem, jól vannak úgy, gyengén), de aki a virágot szereti...

Ezt most ismét Bucillának szántam, de ugyanolyat nem. (Ha tetszik és kell, akár érte is jöhetsz ;D )

Szerintem ezt is fel lehet vinni a repülőre, bár...

...ha Bucillát tündérkirálynőnek nézik, és azt gondolják, hogy ezzel békává tudja változtatni a pilótákat... Nem is tudom, akkor maradna a vízreszállás, azt meg talán nem akarják.

Óóóó... azt majdnem el is felejtettem: összesen 28 gramm